Egy kis lótörténelem
Az ember leghűségesebb, egyik legősibb és legtökéletesebb háziállata, társa ez a négylábú, nagypatájú állat. Akinek az őse nem is igazán ló volt. Az 55 millió éve élt ősló ugyanis fél méter magas volt és jobban hasonlított a rókára, mint a mai lovakra. Az évmilliók során többször is kihalt ősló, akinek módosult változatai támadtak fel, míg úgy 7 millió évvel ezelőtt Észak-Amerikában megjelent a háromujjú ló, a hipparion, ami már hasonlított a mai lóra. Elterjedt ugyan Ázsiában és Afrikában is, de ez is kipusztult. A mai ló közvetlen őse is Észak-Amerikából származik, amit a tudósok equus névvel illetnek. Két fajtája fejlődött tovább: a caballus névre hallgató lófajta a ma élő lovak legtöbbjének volt az őse, míg a przewalskii a mongol sivatagok vadlovainak, a tarpánnak. Az equus először Dél-Amerikát, majd Ázsiát, Európát és Afrikát hóditotta meg, mára az egész világon elterjedt, még a Húsvét-szigeteken is él olyan vadló amelynek az őse viszont szelíd volt és a felfedezők vitték oda. Hétezer évvel ezelőtt a mai Mongólia területén élő emberek háziasították a lovat: rénszarvasok pótlására fogták be a vadlovakat, hátaslónak és igavonónak használták. A ló dolga az ember mellett alig változott az évezredek során. Az ember munkára fogta és utazot t rajta. Csak az utóbbi pár száz évben, a lóversenyek és a lovasjátékok elterjedése során lett újabb feladata. Az ember a föld különböző tájain honos fajtákat háziasította, hogy az elvégzendő munkára a legalkalmasabbat tudja felnevelni. A különbözö célra különböző fajták váltak be.
Forrás: Képes paci lexikon